Kóborkövek - wandering stones
Húsvét előtt pár napot Ausztriában, Bécsben töltöttünk és egyik nap, amikor az időjárás végre engedte, elmentünk via ferratázni a Bécsi Erdőbe.
Nagyon szeretek via ferratázni (=felszereléssel hegyet mászni = Klettensteig), és a Bécsi Erdőben (Mödling) különösen tetszett a via ferrata, mert nem volt túl nehéz, ezért nem féltem annyira, mint általában, a kilátás viszont gyönyörű volt!
Mászás után túráztunk egy kicsit az erdőben és a sziklák közelében egy dombon egy helyes kis várromra bukkantunk. Itt egy kicsit megpihentünk a várrom alján, majd pihenés után elkezdtük felfedezni a romot. Ekkor tűnt fel, hogy a várrom bejárata mellett a várfalon egy színes kis kövecske lapult.
Mászás után túráztunk egy kicsit az erdőben és a sziklák közelében egy dombon egy helyes kis várromra bukkantunk. Itt egy kicsit megpihentünk a várrom alján, majd pihenés után elkezdtük felfedezni a romot. Ekkor tűnt fel, hogy a várrom bejárata mellett a várfalon egy színes kis kövecske lapult.
Kezembe vettem a követ és alaposabban megnéztem. A kövecske egyik oldalára az volt festve németül, hogy “Frohe Ostern” (=Boldog Húsvétot), a másik oldalán pedig az állt, hogy “finden, posten, reisen lassen”, ami azt jelenti, hogy “megtalálni, posztolni és utaztatni, magunkkal vinni”.
Örömmel eleget tettem a felhívásnak és magammal vittem a kövecskét. Ezután elmentünk egy szép kastélyparkba Bécs közelében (Laxenburg) és a parkban találtam két másik gyönyörűen kifestett kövecskét!
Örömmel eleget tettem a felhívásnak és magammal vittem a kövecskét. Ezután elmentünk egy szép kastélyparkba Bécs közelében (Laxenburg) és a parkban találtam két másik gyönyörűen kifestett kövecskét!
Nagyon megörültem nekik és észrevettem, hogy ezekre is az volt ráírva, hogy “vigyél magaddal” - németül illetve angolul. Ekkor már gyanús lett a dolog és utánanéztem a neten, hogy mégis milyen kövek ezek. Kiderült, hogy van egy úgynevezett “Stoaroas” Facebook csoport és ebben a csoportban lehet posztolni, ha megtalálunk egy ilyen követ. A posztok segítségével nyomon lehet követni, hogy merre járnak éppen a köveink. Azonnal megtetszett nekem az ötlet és miután hazaértünk, be is léptem ebbe a csoportba és posztoltam a talált köveket.
Magyarországon még sohasem találkoztam ezzel a jelenséggel, de most utánanéztem, és kiderült, hogy van egy magyar FB csoport is “kóborkövek” névvel. Jelenleg nincs túl sok tagja a csoportnak, csupán 1900. Remélem, hogy Magyarországon is el fog terjedni ez a kedves szokás, mert nagyon jó érzés volt megtalálni ezeket a cuki kis köveket! Még azt is el tudom képzelni, hogy hamarosan én is festek pár követ - pedig szörnyen rajzolok és még szönyebben festek…de olyan jó érzés, hogy idegeneknek önzetlenül örömet tudunk okozni ezekkel a kis vidám kövekkel és persze azt is jó lehet látni, hogy éppen merre járnak az általunk festett kövek!
Ja, és hogy mi történt a kövekkel?
Magammal vittem őket és Bécs közelében különböző helyeken elhelyeztem őket. A kis katicabogarat a Liechtenstein vár mellé rejtettem, a színes kövecskét a Belvedere kijáratához tettem, a “Frohe Ostern” követ pedig egy padon hagytam a Laxenburg parkban.
Bevallom, kicsit már megbántam, hogy az összes kövecskétől ilyen gyorsan megszabadultam! Jobb lett volna pár napig/hétig magamnál tartani őket, vagy legalább 1-2-t és esetleg Magyarországon elhelyezni őket. Valójában tartottam tőle, hogy Magyarországon nem ismeri majd senki ezt a szokást és az emberek egyszerűen hazaviszik vagy kidobják a köveket, ha megtalálják őket. Na mindegy, ha újra találok ilyen követ, biztosan magamnál tartom egy kis ideig, hátha szerencsét hoz! 🙂
